Nagykanizsa településföldrajza (1245-2010)
Nagykanizsa Magyarország délnyugati részén, Zala megyében található. A közel 150 négyzetkilomé-teres városhoz tartozó területen több mint 50.000 fő a lakosok száma.
A nagykanizsai vár (ami ma már nem áll) első írásos említése 1245-ből származik. Kezdetben királyi birtok volt, majd Károly Róbert adományozta el, s később a Kanizsaiaké lett.
Nagykanizsa, mint királyi végvár
Nagykanizsa legismertebb várkapitánya Thury György, aki a XVI. század második felében, 1569-től 1571-ig volt a kapitánya. A törökök 1600-ban foglalták el, s közel 100 évig volt török fennhatóság alatt, mint a birodalom nyugati vilajetjének központja.
A várat csak 1690-ben sikerült visszafoglalni. A várat nem állították helyre, építőelemeit a város kü-lönböző épületeiben találhatjuk meg.
Nagykanizsa szabad királyi város
A török kivonulása után Nagykanizsát egy háromtagú királyi bizottság, mint szabad királyi várost (Libera Regia Civitas) átadta a város polgárságának. A szabad királyi cím ekkor is csak bizonyos ki-váltságok megtartását jelentette. A történelmi cím azóta elkallódott.
Nem sokkal ezután a császári kamara felmérette Nagykanizsa egész területét és holdanként egy arany vételár fejében eladta a város lakosságának. A város ezzel önállósághoz jutott, lakossága adózó renddé lett.
A kanizsai vár 1705-től
1705-ben az udvarnak tett szolgálatai fejében, kevés pénzért Grasics báró kapta meg az elpusztított várat azzal a feltétellel, hogy a nagy mennyiségű falmaradványokat el kell takaríttatnia. A nagy mun-kából csak annyit tudott beváltani, hogy még a fennálló faltömböket felrobbantatta és a romokból több házat építtetett a Király-utcában, a többit pedig otthagyta.
Városfejlődés
Úthálózat
1753-ban, fél évszázaddal a vár lerombolása után 14 utcát jegyez fel az egykorú telekkönyvszerű kimutatás (Szigeti utca, Szentgyörgyvári utca, Piarczi utca, Német utca, Légrádi utca, Récsei utca, Miháldi utca, Cigány utca, Új utca, Szeglet utca, Sopron utca, Külsőtelki utca, Szombathelyi utca és Várhelyi utca, illetve Kiskanizsaán: Felső utca és Alsó utca).
Az első rendes útjavítási munka 1810-ben törtéánt, amikor a város elhatározta főforgalmi útjainak téglával való kirakását. A munkának neki is fogtak, de hamar kiderült, hogy nincs elég tégla. A vár-megye adott 30 000 darabot, és elrendelte, hogy tavasszal állítsa üzembe téglagyárát.
Egy 1812-es rendelet szerint minden házigazdának a háza előtt ki kell tégláznia az árkot és arra ren-des téglahidakat kell építenie.
Villanyvilágítás
Nagykanizsán villanyvilágítás létesítése érdekében először 1882-ben voltak tervek (ennek ellenére még 10 év múlva is 240 kanizsai és 25 kiskanizsai petróleumlámpa látja el a város közvilágítását). Végül 1894-ben a város hivatalosan átvette az üzembehelyezett utcai villanyvilágítást (Nagykanizsá-ra 12 ívlámpát és 280 izzólámpát, Kiskanizsára 2 ívlámpát és 10 izzólámpát). 1910-ben az utcai izzó-lámpák számát 500-ra emelték, s a fő útvonalakon a középvilágításra tértek át.
Ipari üzemek
Az első modern értelemben vett üzem Nagykanizsán a Weiser Gépgyár volt (1842), amely olasz és török exportra kazánokat és mezőgazdasági gépeket állított elő. Később, 1893-ban megalakult a Nagykanizsai Sörgyár Rt. Ezen kívül még téglagyár, kefegyár, szeszgyár és pótkávégyár is létesült. Így a város ipara egyre jelentősebb lett.
A XX. század vége felé egyre több zárt be közülük, de van, ami újra elindult. Ilyen például a tégla-gyár.
Iskolák
Az első városi fenntartású iskola csak 1807-től működött, viszont a gimnázium nagy hírre tett szert, amelyet 1765-ben nyitottak meg. Ekkor Zala-,Somogy- és Vas vármegye egyetlen ilyen intézménye volt.
Adatok Nagykanizsáról (1816)
Iskolakötelesek száma: 836 fő
Iskolások száma: 193 fő
(Az eltérés oka a nagy mértékű szegénység; sokan nem tudták a tandíjat fizetni)
A városkép változásai
• Bankok: a XX. század második felében két bank volt a városban (Magyar Nemzeti Bank, OTP). Azóta kibővült a számuk.
• A múlt század végén a buszpályaudvar nagyobb méretű kiépítése következett.
• Új helyre költözött a piac; a Vásárcsarnok épülete 1997. december 20-ára készült el.
• A vásárlási lehetőségek súlypontja az újonnan megnyitott üzletekre helyeződött át. A 90-es évek elején még csak kisebb boltok voltak a városban (pl.: Dél-Zalai Áruház, Julius Meinl, még régebben: „19-es élelmiszerbolt” és a „26-os élelmiszerbolt”), a 90-es évek vége felé sorra nyi-tottak meg az újabb, nagyobb üzletek, bevásárlóparkok.
• A „Mindenki Sportpályája” és a fedett uszoda is a 80-as 90-es években nyitott meg.
• Körülbelül ekkor szűntek meg a laktanyák (Gábor Dénes; Thúry György /régebben: Dózsa György/; Kossuth Lajos).
• Nem régen szűnt meg a határőrség.
• Az üveggyár és a sörgyár még a múlt században bezárt.
